Szőlőfajták

Tokaj-Hegyalja borvidéken jelenleg 6 szőlőfajta telepíthető. Az engedélyezett szőlőfajták megoszlási aránya a következő:
60% furmint,
30% hárslevelű,
10% Sárgamuskotály, Zéta, Kövérszőlő, és Kabar szőlőfajták együttesen.
A fenti fajták mellett ígéretes kísérletek folynak a Gohér – Tokaj-hegyalja egyik hagyományos, a filoxéra után eltűnt fajtájának -  a felélesztésére és újbóli termesztésbe vonására is.

FURMINT
Hegyalja legfontosabb fajtája, a borvidék mintegy kétharmadát teszi ki.
Fajtajellege közé tartozik a körte, birs, gesztenye.
A legjobban aszúsodó magyar szőlő, de pont ezért könnyen is rothad, és így igazán jó száraz bor csakis magasabb fekvésű, jó széljárású, kövesebb talajú területen képes adni. A nyelvészek szerint a „furmint” név francia jövevényszó, ami végső soron a latin frumentum szóból származik, amely „gabonát” jelent. Az elmélet szerint a cukortartalom növelése érdekében szalmán aszalták a szőlőt, így készült az édes bor. Későn fakadó, és későn – október második felében – érő fajta. Tőkéje erőteljes növekedésű, a talaj iránt nem igényes; közepes illetve bőtermő fajta. A levele alig tagolt, szélessége és hosszúsága nagyjából megegyező, vastag, kissé hólyagos. Fürtje laza, középnagy (átlagsúlya 10 dkg), bogyói közepes nagyságúak, sárgászöldek, napos oldalukon rozsdásak, hosszú nyelűek, kissé vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, jól beérve szépen aszúsodnak. Származását tekintve megoszlanak a vélemények, vannak, akik úgy vélik Olaszországból, vannak, akik úgy, hogy a Szerémségből származik, s vannak, akik bennszülött fajtaként tekintenek rá.

HÁRSLEVELŰ
A borvidék második számú szőlőfajtája a Hárslevelű.
Fajtajellege közé tartozik a hárs, méz, szegfűszeg.
Jóval nagyobb fürtű és jóval illatosabb a Furmintnál, de ugyanúgy későn fakadó és későn beérő fajtáról van szó. Jó cukor, és jó savgyűjtő fajta.
Ha a Furmintnál megállapítottuk hogy a szárazabb időjárást és területet kedveli, a Hárslevelűnél pont ellenkezője igaz. A csapadékosabb, a nedvességet jobban megtartó dűlőket kedveli. Ezekre kiválóan alkalmasak az alacsonyabb kevésbé meredekebb részek.
A Kárpát-medence őshonos szőlőfajtájának tőkéje erős növekedésű, ritka lombozatú, egyenletesen és bőven teremő. Levele ép, kerek; fürtje igen hosszú, laza szerkezetű; bogyói közepesen nagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, lédúsak. Napos, száraz fekvésű dűlőkben jól aszúsodnak. Októberi érésű, szárazságra, téli fagyokra és rothadásra érzékeny fajta.

SÁRGAMUSKOTÁLY
Tokaj-Hegyalja egyetlen nemzetközi fajtája, másik nevén Muscat Lunel.
Fajtajellege közé tartozik a frézia, szőlő, méz.
A korán fakadó, későn érő szőlő, egy rendkívül illatos filigrán bort ad.
Rothadásra hajlamos, de a botritiszt jól fogadja.
Dél-Franciaországból származik, puha héja miatt meglehetősen rothadékony. Mustja közepes cukor- és savtartalommal bír. Levelei fűrészes szélűek, fürtjei hengeresek és vállasak. Bogyói a napos oldalon rozsdásodnak. Sárgászöld szemei kicsik és gömbölyűek, vastag de puha héjúak, lédúsak, ropogósak, finom muskotályos ízűek. Rendkívül gyümölcsös jellegzetes szőlő illatú és zamatú bort ad, ízében és illatban bodza és szőlővirág tónusok mutatkoznak.
Kiegészítő szerepében fűszert és egy kis izgalmat képes vinni abba a borba amihez adják, de kissé felszínes is. Hogy Alkonyi Lászlót idézzem: „Ő a flört, a furmint a szerelem”.

KÖVÉRSZŐLŐ
Tokaj-hegyalja egyik legrégebbi fajtája volt, de a filoxéra vészt követően szinte teljesen kiszorult a termesztésből. Mátyás király idején került ki Moldvába egy Gutnar nevű vincellér segedelmével, és lett a cotnari bor megalapozója.
Vegetatív, erős növekedésű fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Fürtje középnagy, ágas, laza, bogyóinak nagy méretére utal a fajta neve is. Szellős, szárazabb hegyoldalakra való. Kiválóan aszúsodik, így sokszor édesítő szerepet is betölt.

ZÉTA
A furmint és bouvier keresztezésével nemesítették 1951-ben, 1990-ben vált hivatalosan is elismert fajtává. Korábbi nevét – “oremus” – 1999-ben változtatták zétára. Korán érik, és jól aszúsodik, fő funkciója is az aszúsodott bogyók édességadása. Középerős növekedésű, közepesen vastag vesszőket nevel. Levele inkább a Furmintéhoz hasonlít, karéjos, fűrészes szélű. Fürtje kúpos, tömött, közepes nagyságú.

KABAR (korábban TARCAL 10 néven kísérleti fajta volt)
Hárslevelű és bouvier szülőktől származik. Új fajta, a borvidéken 2006 óta engedélyezett.
Tőkéje kevés hajtást nevel, ebben a hárslevelű fajtához hasonlít. Levele haragoszöld. A Zétával azonos időben érik, ám annál kevesebb termést hoz. Jó cukorgyűjtő képességekkel rendelkezik, jól aszúsodik, azonban vastagabb bogyóhéja miatt a kész aszúszemek a későbbi csapadékosabb időjárásra kevésbé érzékenyek. Mindössze nyolc hektárnyin terem.

GOHÉR
A fajta eltűnésének egyik fő oka az alacsony terméshozama (nőivarú). Két fő változata ismeretes, a budai és a török gohér. Korán érik, jól aszúsodik, bora illatos de egyszerű szerkezetű. Jövőjét még homály fedi, összefüggő területen mindössze fél hektáron találkozhatunk vele.

Kedvezményes ajánlat

Partvilla

Őszi kedvezményes csomagajánlatunk keretében utószezoni árainkból 20% kedvezményt, valamint ingyenes kerékpár-kölcsönzést és kajakhasználatot biztosítunk.

Ha ebben az évben még nem volt lehetősége igazán pihenni vagy szeretne idén még egyszer a Balatonnál kikapcsolódni, feltöltődni – ragadja meg most az alkalmat! Élvezze az októbert szállodánkban, a Partvilla Balatonboglárban, amely közvetlenül a Balaton partján fekszik.

További részletek...